2013. júl. 29.

David Safier - Pocsék karma

"Néhány perc leforgása alatt tehát kiderült, hogy mindkét férfi az utolsó pillanatig szeretett.
Remek.
Fájdalmas, de szép érzés volt.
Kár, hogy kutyaként nem sok hasznom volt belőle."


Régóta kuksolt ez a könyvecske a várólistámon, de most is csak azért választottam ki, mert elég rövid és én egy gyors, könnyed olvasnivaló után vágytam.
Kár volt ilyen sokáig váratni, hisz új kedvencem született.

Történet: 5/5
Kim tévés személyiség Németországban. Éppen élete egyik nagy és egyben kínos pillanatán van túl, amikor váratlanul egy elszabadult űrszemét, történetesen egy WC-tartály a fejére esik. Mivel élete során rendkívül sok rossz karmát gyűjtött össze- elhanyagolta lányát, megcsalta férjét, könyörtelenül elbánt vetélytársaival- hangyaként születik újjá. Feladata, hogy jó karma gyűjtésével előre jusson a reinkarnációs ranglétrán.

Első olvasásra talán sokakat el is riaszthat a történet rövid összefoglalása. De megnyugtatok mindenkit, ez nem egy filozófiai, vallástörténeti szájbarágós, tömény tanulmány a karmáról és a lélekvándorlásról. Nem-nem. Ez egy nagyon vicces, könnyed írás, amelyen azért el is lehet gondolkodni. Rendkívül szórakoztató, én például nem is bírtam elszakadni tőle, egy ültömben kiolvastam.
Bár számomra egy picit nehezen indult be a történet, ráadásul az unszimpatikus főszereplő miatt is húztam a szám, de a tengerimalacos résztől már imádtam.
Nagyon meglepett, hogy egy férfi írt E/1-ben egy női főszereplőről. Eléggé csajos könyv lett belőle. És ez az író ráadásul német, nem feltételeztem volna róla ilyen fajta humort. (bár Gier sem volt rossz)
Nincs túlírva a történet, nem kell végigélnünk Kimmel az összes alakot amit megél a lélekvándorlás során, így aztán nagyon pergős, fordulatos a könyv.
Felmerül az emberben jó néhány kérdés az olvasás alatt. Vajon jó e a felállított fontossági sorrend az ember életében? Mi a fontos a család, a munka, a karrier vagy saját magunk? Amit adunk azt kapjuk vissza? Én személy szerint ebben szeretnék hinni.
A szerelmi szál alakulása során néha húztam a szemöldököm, kissé valóságtól elrugaszkodottnak tartom, (sőt giccses) de értem a lényeget amit közvetít. Hisz:
" A test csupán a lélek ideiglenes börtöne…"


David Safier
Karakterek: 5/5
Kimet utáltam és egyáltalán nem értettem meg nagyon-nagyon sokáig. Rettentően önző nőszemély. A sok megpróbáltatás után, amin végigmegy a lélekvándorlásai során, viszont határozott fejlődést mutat. Bár állati alakban is mindig ő akar dirigálni és a motivációja is meglehetősen kétes, de a végére elérte, hogy drukkoljak érte, és ez az ami ennek a könyvnek a lényege.
A nagy kedvencem természetesen Casanova. (igen az a bizonyos)  Kár, hogy az ő története félbemaradt.

Stílus: 5/5
Annyira aranyos az egész, de miközben könnyed és humoros nagyon mélyen elgondolkodtató és torokszorító is. Nevetés és könnyezés is garantált.
Először furcsállottam a lábjegyzeteket, de aztán már vártam a következőt. (Casanova emlékiratai)
Fogok még olvasni Safier-től.

Kiadás:
Ulpius  2010.
Biztos, hogy ezt a könyvet nem venném meg a borítója alapján. Az ötlet jó, de a megvalósítás borzasztó.
Akkor már inkább az angol nyelvű borító, csak itt meg a kutya nem stimmel, hisz nem beagle.


Összefoglalva: 5/*5 - Kedvenc!
Azoknak ajánlom akik könnyed szórakozásra vágynak, egy pici tanmesével. Érzik és értik az iróniát.

u.i.: Nem szeretnék hangyaként újjászületni. És valami olyan hülye nevet kapni, mint Nnl. :)


2013. júl. 19.

M.C. Beaton: Agatha Raisin és a spenótos halálpite

"Agatha kikapcsolta a tévét, és elővette az Elfújta a szelet. Már alig várta, hogy a napi robottól való megszabadulását egy adag jótét intellektuális szundival ünnepelje meg, csakhogy legnagyobb elképedésére a regény kitűnő volt. Hisz' ez szemérmetlenül olvasmányos, állapította meg Agatha, aki eddig csak olyan könyveket vett a kezébe, amelyekkel az ember imponálni szándékozik másoknak. A tűz vígan ropogott, és Agatha fülig belemerült az olvasásba, míg korgó gyomra rá nem kényszerítette, hogy a curryt betegye végre a mikróba. Az élet mégiscsak gyönyörű."

Nem igazán érdekelt soha a könyvek borítója, mióta írom a blogot azóta figyelek rá. De ezt a könyvet soha nem vettem volna a kezembe ha csak a borítója és a címe alapján ítélem meg. Ezért jó, hogy van a moly, ahol lelkes olvasótábora ajánlására mégis felkerült a várólistámra.
Amikor aztán két komoly sci-fi után  vágytam a könnyed kikapcsolódásra és keresgéltem az olvasnivalók között ráleltem és belekezdtem.

Persze ez is egy sorozat.  Agatha Raisin kalandjainak 2011-ben jelent meg a 21. része a 77 éves skót, Marion Chesney Beaton tollából. Jelenleg a magyar kiadás a 9. résznél tart. sorozatcímek
Meglehetősen fura címeik vannak a könyveknek, a borítókról nem is beszélve. :)

M.C. Beaton
A főszereplő Agatha az ötvenes éveiben járó, szingli nő, aki feladva londoni életét nyugalmazza magát a reklámszakmából és vidékre költözik. Cotswolds festői tájain, békés nyugalmában azonban nem találja helyét kalandvágyó főhősnőnk. Hogy unalmát elűzze benevez a városka pitesütő versenyére. Persze Agatha nem tud főzni, így Londonban kedvenc pékségében veszi meg a spenótos pitét, melyet sajátjaként nevez be. Óriási felháborodására nem nyer, ráadásul a zsűri elnöke elhalálozik a spenótos pitétől. Bár a rendőrség balesetként könyveli el az esetet, a rámenős, erőszakos asszony bűnügyet szimatol és a gyilkos nyomába ered.

Történet: 5/2,5
Tulajdonképpen maga a cselekmény elég soványka, mondhatni lapos.  A krimi-szál nem túl erős, könnyen kitalálható ki a gyilkos és még az indíték sem okoz meglepetést. Nem is ebben van ennek a könyvnek az ereje. Hanem a tájban ahol játszódik, a karakterekben és a csipkelődő stílusban. Az egész megtestesíti azt, amit elképzelünk a vidéki Angliától. Gyönyörű, idilli környezet, minden pletykára éhes, leselkedős, intrikus szereplőkkel. Ide csöppen be a nagyvárosi életből kiszabadult Agatha. Tulajdonképpen az ő beilleszkedéséről szól a sorozat első része, némi krimivel egybekötve.

Karakterek: 5/4
Agatha elég borzalmas egy nőszemély főleg az elején, a legjobb szó rá a bosszantó. Nagyszájú, ki ha én nem figura, amolyan minden lében kanál. Persze idővel árnyalódik a kép, de az különösen tetszik, hogy az író mindvégig megtartja a szarkazmusát ha Agatharól van szó. És ráadásul nem a szokásos csinos szingli csaj a főszereplő, akiért persze minden férfi oda van. Nem nem,  a szingli (egyébként elvált) csaj már megöregedett és a hajszolt élettől meg is keseredett, a férfiak pedig inkább elkerülik jó messzire. Eléggé ellentmondásos személyiség akit azért a végére meg lehet kedvelni.
Sajnos a többi szereplő egyenlőre csak asszisztál, gondolom a továbbiakban jobban előtérbe kerülnek. Gondolok itt főleg Bill Wong-ra a zsarura és az új szomszédra.

Stílus: 5/4
Nagyon nehezen szoktam meg, a 20. oldalon megfordult bennem, hogy feladom és abbahagyom. De úgy vettem észre, hogy mindig így vagyok ha ez a fanyar, szarkasztikus  angol humor kerül előtérbe. Mihelyst megszokom  pont ez válik a könyv legnagyobb erényévé. Elég jól megcsipkedi a skót hölgy az angolokat. :)
Annyira szeretnék elmenni erre a környékre, csodás lehet.

Kiadás:
1992-ben jelent meg eredeti nyelven, amit magyarul az Ulpius adott ki 2011-ben. A borító nagyon nem jön be, de látva a többi részt már kezdem szokni. :)

Összefoglalva: 5/3
Nem egy nagy történet, de mégis kellemes érzést hagyott maga után. Mindenképpen folytatni fogom a sorozatot, mivel kíváncsi vagyok, hogy alakul Agatha cotswoldi élete.
Ajánlom Agatha Christie rajongóknak, csak ne legyenek nagy elvárásaik a bűnüggyel kapcsolatban. Inkább a hangulat az ami számít ennél a könyvecskénél.  Strandra kiváló.




2013. júl. 12.

Ta-mia Sansa: A menekülés éve - Gender krónikák 1.

"– Itt ülünk kint, férfiak, a társaság egyetlen női tagja pedig odabent végzi a piszkos munkát. Csak nekem tűnik kissé bizarrnak a szituáció?

 Régebben már írtam Sansa egyik könyvéről bejegyzést a Sötét Hóruszról. ( itt olvasható) Ez is része a Gender krónikáknak, mégpedig az eredeti elképzelések szerint a 18. részből álló sorozat 11. része. A krónikákat az írónő eddig nem sorrendben írta és nem is jelent meg mind könyv formájában. Most azonban a Delta Vision kiadó felkarolta ezt a sci-fi sorozatot és ennek eredménye, hogy már boltokban is megvásárolható az első rész A menekülés éve.

Először is tisztázzuk mit takar a Gender kifejezés a sorozatcímben. Az angol nyelv két rokon fogalmat használ a "nem" jelölésére. A "szex" kifejezetten a biológiai nemre vonatkozik, míg a "gender" "társadalmi nemet" jelent. A kifejezés utal az évtizedek óta megjelent  kutatásokra, amelyek rámutatnak, hogy a nemi szerepek (mint a férfiasság, a nőiesség) függenek a társadalmi körülményektől, illetve a gyermeki szocializációtól. (sztereotípiák)
A gender-elmélet hívei szerint a társadalom ne kényszerítsen rá az emberekre bizonyos életet csak azért mert a nemük férfi vagy nő. A gender fogalom mögé sorakozik sok pozitív kezdeményezés, amelyek a nők egyenjogúságáért vagy a homoszexuális hajlamú emberek hátrányos megkülönböztetése ellen küzdenek. (források: 1. , 2.)
Ezt azért érzem fontosnak leírni mert aki tudatában van ennek, már más szemmel is tudja olvasni és befogadni a könyvet.

A történet egy olyan jövőt mutat be, ami könnyedén megvalósulhat. Létrejött az Egyesült Országok Szövetsége, melynek fővárosa 'York. A vezetők saját és cinkosaik érdekeiket helyezik előtérbe, minden lehetőséget megragadnak arra, hogy az emberekből  akarat nélküli, engedelmes bábokat faragjanak. Az emberiség kapcsolatot teremt egy idegen fajjal a pavonisokkal. A hatalmon lévők azonban elkülönítik őket az átlagemberektől, hogy szebb képet mutathassanak nekik a valóságnál.
James Manul ennek a hatalomnak egy tagja, Ítélőként dolgozik. Felesége, Sandra az unatkozó milliomos feleségek sivár életét éli. De ez nem volt mindig így. Öt évvel ezelőtt Sandra, a maffiafőnök Carvani első számú embere volt, míg el nem követett egy hatalmas hibát... A múltja pedig lassan utoléri. 

Nem ismerem Sansa-t személyesen, néha a moly-on értekezünk erről-arról. Szimpatikus ahogy fogadja a kritikákat, de minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy nagyszerű író és remek a világ amit felépített.

Történet: 5/5
3500 évet fog átívelni a sorozat. A első részben azt tudjuk meg, hogy milyen okok vezettek oda pár különleges embert, hogy elhagyja bolygónkat és nekiinduljon az ismeretlennek. Van itt minden: gyilkosság, bűn és bűnhődés, erőszak, kegyetlenség, brutalitás és van szerelem, szex, de még humor is. Éppen ezért a műfaji besorolás sem egyszerű.
Ami nagyon meglepett, hogy ez kérem egy sokkal csajosabb könyv, mint azt előzetesen vártam. Na nem kell megijedni, nem egy romantikus, nyálas sztori, de sokkal könnyedebb és a mai "divatnak" inkább megfelelő írás, mint a Hórusz vagy a Forradások. A sci-fi-től irtózók is nyugodtan kezükbe vehetik, főleg ha szeretik a krimiket vagy a dísztópiákat, hisz különös egyvelege a műfajoknak ez az alkotás.  
Ami engem zavart az nem más mint az epilógus. Most komolyan, hogy lehetett abban a pár mondatban lezárni ilyen fontos eseményeket! De ma már tudom, hogy a második részben még találkozunk a már megismert szereplőkkel. 


Karakterek: 5/4,5
Volt egy értekezésem  a moly-on Sansa-val a Hórusz kapcsán a férfi karakterekről, mivel nem éreztem igazán erőteljesnek őket. Bár nem egyezik az ízlésünk (ezen kizárólag csak a fiktív szereplőket értem), de azért örömmel tapasztaltam, hogy már három emlékezetes pasi is van ebben a könyvben. James nekem ugyan túl naiv, de szimpatikus. Tom a különös zsaru először nem volt a szívem csücske, de aztán egészen megbarátkoztam vele. A harmadik kedvencem Mike a gengszter, sajnos az ő története kissé elsiklott a végén. A női hőhős Sandra, nagyon megosztó személyiség. Kegyetlen, brutális hisz ő maga is ilyen világban nőtt fel, ugyanakkor érző, szeretetre vágyó nő. Néha kicsit zavart, hogy olyan belenyugvó a férjével kapcsolatban és olyan bizonytalan magában.
Az idegen fajról a pavonisokról nagyon szeretnék egy képet, mert most cserbenhagyott a vizualitásom. Gondolom ők is felbukkannak még a következő részekben, sok mindenre kíváncsi vagyok velük kapcsolatban. 
(A hozzászólásokban van két link a pavonisokról, köszi Sansa)

Stílus:5/5
Ezzel kapcsolatban nem tudok sok mindent írni. Nekem bejön és kész.

Kiadás:
2013 Delta Vision munkája. Nagyon meglepett a borító, először nem értettem ezt a műnőt az elején, de megismerve a történetet minden értelmet nyert. Azért szerintem jobb lett volna a Sansa tervezte kép.  Néhány elgépelés volt benne, de elégedett vagyok.

Összefoglalva: 5/5
Köszönjük a  kiadónak, hogy felfedezte e remek írót és sorozatát. Remélem mind a 18 rész megjelenik hasonló színvonalon.
Mindenkinek ajánlom 16 éven felül. Olvassátok, mert érdemes. 

A második rész előreláthatóan októberben fog megjelenni Exodus címmel.
Spoiler! 14 évvel később játszódik, egyik szála az űrben a másik a Földön.

u.i..
A következő könyv ez után, amit már el is olvastam Raana Raas: Időcsodák 2 -Ellenállók. Szintén moly-os író Görgey Eta alkotása. Sok hasonlóság van a két könyv között, nyilván ez műfaji sajátosság, de ami most szembetűnő volt számomra, hogy mennyire erőszakos mindkettő.
Elgondolkodtató.










2013. júl. 1.

Összefoglaló - 2013. június

Jelentem: túléltem a hőséget! Remélem ezzel le is van tudva erre a nyárra. Sok olvasnivalóval gyarapodtam, voltam moziban és koncerten. És most beszámolok ezen élményeimről.

Olvasmányaim: 8 könyv

1-3. Kerstin Gier: Időtlen szerelem trilógia
1. rész: Rubinvörös 5/3
2. rész: Zafírkék 5/4
3. rész: Smaragdzöld 5/4
Mivel időutazás fan vagyok, egyértelmű volt, hogy ezt a trilógiát el kell olvasnom. Aranyos történet, jól átgondolt és érdekesen megírt. Tetszett a humora a könyvnek és Xemerius figurája. Ami viszont nem tetszett az a két főszereplő: Gwen gyerekes és nyafogó volt, Gideon-t meg egyszerűen lecsaptam volna, főleg az első két részben. Csak ajánlani tudom az ifjúsági könyvek rajongóinak, kellemes szórakozást nyújt.

4. Lilian H. AgiVega: Második Atlantisz - Tízez eréves varázs 5/2,5
Értékelésemet itt találjátok.

5. Laurell K. Hamilton: Ezüstgolyó 5/3
Anita Blake 19. része. Nem a legjobb, sőt inkább az egyik leggyengébb rész a sorozatban. Az alaptörténet kissé kesze-kusza, hiányos volt. Viszont végre ismét sokat szerepeltek a kedvenc szereplőim.

6. Karen Marie Moning: Iced- Megnyílik az ég 5/5
A Tündérkrónikák spin-off-járól itt írtam.

7.Amélie Nothomb: Vádirat 5/4
Nyugdíjas házaspár egy csendes vidéki házba költözik, hogy hátralévő életüket nyugodt, szép környezetben mindenkitől elvonultan kettesben tölthessék. Nem számoltak azonban egyetlen szomszédjukkal a kövér, mogorva, orvos Bernardin-nal.
Ezt a lélektani történetet pár óra alatt kiolvastam. Szórakoztató, lendületes és nagyon mélyen elgondolkodtató. Érdekes kérdéseket vet fel az emberben. Én bizony nem vagyok ilyen türelmes ember, mint szegény "zaklatott" Émile, nálam hamarabb elszakadt volna a cérna. Amit hiányoltam az a "zaklató" háttértörténete és emiatt nem maximális a pontszám amit erre a kiváló alkotásra adtam.

8. Nalini Singh: Angyalárny 5/3
Angyali vadász sorozat 5. része. Nem különösebben kedvelem ezt a sorozatot, de valamiért mégsem tudom elengedni és mindig elolvasom. Ennek a története tetszett, de Jason és Mahiya eléggé unalmas szereplők.

A hónap könyve: Iced- megnyílik az ég

Sorozatok

Vége a Trónok harca 3. évadnak. Nekem nagyon tetszett, bár a lelkesedésem már kisebb, mint az elsőnél volt. Voltak benne nagyon jó részek és felejthetők is. Aminek örülök, hogy kedvenc mellékszereplőm a Véreb sokat szerepelt. A vörös nász egy kicsit csalódás volt, de például a Tyrell-ek nagyon jók lettek és sokakkal ellentétben nekem Dario is bejön. De soká jön a folytatás, brühühűűű. :(
Bepótoltam egy lemaradásomat is, megnéztem a Spartacus - Bosszú alcímű 2. évadát. Eddig eredeti nyelven felirattal néztem, ezt most szinkronosan. Nagyon furcsa volt, nekem nem jött be ez a kicsit rímekbe szedett régies beszéd. Az új fiú nem valami jó színész, de érdekes módon hamar megszoktam. Jöhet az utolsó évad.
Elkezdődött a Falling Skies 3. évad.  Négy rész után nekem nagyon bejön. Ez most a legjobban várt heti sorozatom. Ellenben a True Blood 6 évadát én bizony az első rész után már kaszálnám is, de azért még belenézek, hisz a remény.......

Film

Ismét voltam moziban. Egy igazi popcorn filmet néztem meg a Szemfényvesztőket. nagyon jó szórakozást nyújtott, remek és fordulatos történettel, jó szereplőkkel. Viszont tipikusan az a film amin nem sokat agyal az ember, hanem elég hamar elfelejti. 5/3
Rávettem magam, hogy megnézzem a Hófehér és a vadász című giccset. Szerintem elég annyit mondanom róla, hogy bealudtam rajta. 5/1,5

Koncert

Kis városunkban volt egy ingyenes Omega koncert. Ez anyámék korosztályának zenéje, de pár számot azért én is ismerek. Rengetegen voltunk, ekkora tömegben én még nem is voltam. Nagyon jó zenészek az Omega tagjai, Kóbor pedig fantasztikus frontember (főleg ha a korát is figyelembe vesszük), de sajnos az egészet tönkre vágta a hihetetlenül pocsék technika. Annyira torz volt a hangzás, hogy élvezhetetlen volt szinte az egész koncert. A legjobb az volt amikor a szimfonikus zenekar játszott Omega számokat. Kár érte.

Ugyan mi más lehetne a havi zeneajánló: http://www.youtube.com/watch?v=CGt-rTDkMcM&