Rövid hónap, rövid olvasmánylista. Ez nálam egyébként nem a kurta februárral, hanem sokkal inkább a fáradtsággal függ össze. És ez így lesz még egy darabig a meló miatt.
5 könyvet sikerült befejeznem a hónapban, egyet viszont félbehagytam és valószínű nem is fogom elolvasni. Ez a könyv Timur Vermes-Nézd, ki van itt című története. A harmadáig jutottam, de unalmasnak találtam és nem akartam erőltetni.
Az elolvasott könyvek között van:
krimi, ifjúsági-disztópia, ifjúsági-lélektani, ifjúsági-romantikus, és egy romantikus dráma.
Egy férfi író is befért, aki ráadásul magyar, az 5 könyv közül mindössze egy olyan van, ami nem sorozat része.
Ten Tiny Breaths- Tíz apró lélegzet
Sorozat 1. része.
Négy évvel ezelőtt Kacey élete borzalmas fordulatot vett, mikor egy részeg sofőr miatt elvesztette szüleit, a barátját és a legjobb barátnőjét. A baleset emléke még mindig kísérti, még mindig hallja édesanyja utolsó lélegzetét, és nem akar mást, mint hátrahagyni a múltat. Kacey és tizenöt éves húga, Livie, két buszjeggyel felfegyverkezve maga mögött hagyja a michigani Grand Rapidsot, hogy mindent újrakezdjen Miamiban. Először alig tudnak megélni, de Kacey nem aggódik. Ő mindennel elbír – kivéve titokzatos szomszédjával az 1D lakásból.
Trent Emersonnak ragyogó kék szeme van és mély gödrécskéi az arcán, mikor nevet. És hibátlanul egyensúlyozik a jó fiút a veszélyestől elválasztó, ellenállhatatlan vonalon. Tragikus múltja miatt Kacey eldöntötte, hogy senkit sem enged közel magához, de a kettejük közötti vonzalom tagadhatatlan, és Trent minden eszközt felhasznál, hogy bejusson a Kacey szívét védő falak mögé – akár még egy olyan titokról is hajlandó lerántani a leplet, ami mindkettejüket tönkre teheti.
Műfaj: new adult - romantikus, lélektani
Kiadó: 2014 Könyvmolyképző
Hogy én mennyi ideig vadásztam erre a könyvre. Felesleges volt.
Nagyjából úgy a negyedénél éreztem, hogy ezt nem kellene erőltetni, de hát ugye a kihívások miatt csak végigszenvedtem.
A molyos értékelések miatt nagy elvárásaim voltak, azt gondoltam ez a hasonló témájú könyvek között valami különleges, netán értékes lesz. Tévedtem.
Az alaptörténet jó, de abban a pillanatban amikor megjelenik a színen Trent az egész átmegy egy nyávogásba. Minden tizedik oldalon ájuldozik Kacey a hibátlan Trent csodálatos mindenségén. Blöááá.
Az úgynevezett fordulat csak azoknak nem esik le akik fuldokolnak az állandóan túlcsorduló ömlengésben, a vége meg túl hollywoodi.
Nincs végigvezetve rendesen Kacey pszichikai állapotának változása, Trentről meg nagyon keveset tudunk csak meg, az is inkább a küllemét érinti és nem magát az embert. Értékelésem: 10/4
4 pont a mellékszereplőkért jár, főleg a kislányért, mondjuk eleve a női szereplők érdekesebbek, valahogy a pasik csak olyan kis kirakatfiúkák minden mélység nélkül. Azoknak ajánlom akik a romantikus vonalat szeretik, én ennél többet várok ezektől a könyvektől.
Alexandra Bracken: Sötét elmék
Sötét elmék sorozat 1. része
Egy nap titokzatos betegség üti fel a fejét, mely a tizenéves gyerekeket támadja. A kór gyorsan terjed, és félelmetes pusztítást végez. Csak kevesen maradnak életben. Ám amikor kiderül, hogy a megmaradt fiatalok mellékhatásként különleges, de egyben veszélyes képességekkel rendelkeznek, megkezdődik a „rehabilitációs táborokba” gyűjtésük, ahol kutatók és orvosok dolgoznak azon, hogy a gyerekek újra egészségesek legyenek. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben megy, hisz az elnök fiát már meggyógyították. És bár a közvélemény úgy tudja, hogy ezeket a helyeket a gyerekek megmentésére hozták létre, valójában kegyetlen eszközökkel próbálják féken tartani őket.
Ruby szintén túlélte a betegséget, így nála is megjelent egy képesség, amely talán mind közül a legveszélyesebb. És képtelenek uralni. Tízéves volt, mikor Thurmondba, a legkegyetlenebb táborba hurcolták. Az évek teltek, a napok egyformák voltak, és nem volt semmi remény, hogy egyszer majd kiszabadul Ám egy nap az egyik ápolónő segítségével sikerül elmenekülnie, de hamar kiderül, hogy a nőben sem bízhat, így egyedül kell boldogulnia. Útközben találkozik Liammel, Charlesszal és Suzuméval, akik szintén táborlakók voltak egy másik városban. Közösen indulnak el, hogy megtalálják East Rivert, ami a szóbeszéd szerint az egyetlen biztonságos menedéket jelentheti a szökött gyerekeknek. Az út során Ruby és Liam egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ám amikor elérik az East Rivert, kiderül, hogy semmi sem olyan, amilyennek látszik.
Műfaj: ifjúsági disztópia
Kiadó: 2014 Maxim
A szokásos panelekből építkező disztópia, semmi extra nincs benne. Sőt, elég unalmas, alig vártam, hogy a végére érjek. Végig olyan érzésem volt, hogy ezt már itt és ott olvastam, semmi eredetiség nem jellemzi. A világfelépítés lyukas, persze több részes sorozatról van szó és gondolom kell a továbbiakra is muníció.
A karakterek még úgy-ahogy szerethetőek, kivéve a főszereplő lányt.
Semmilyen kíváncsiság nincs bennem a folytatást illetően, szerintem ki fogom hagyni.
Értékelésem: 10/6
Elolvasható kategória, csak nem kell túl sokat várni tőle.
Réti László: A hasonmás
Kaméleon sorozat 2. része
Cameron Larkin, a Kaméleon című regényben megismert cinikus őrmester a rövid montanai kitérő után visszaköltözik San Diegóba, hogy lankadatlanul üldözze a bűnt, változatlanul pikírt megjegyzéseket tegyen, és ízléstelen nyakkendőket hordjon. Volt főnöke azonban másképp tervezi a visszatérést. A gyilkossági nyomozó egy isten háta mögötti kisvárosban találja magát, ahol a legsúlyosabb bűntett a tyúklopás. Larkinnak ebben az ingerszegény környezetben rövid idő is elegendő, hogy belássa: bármire hajlandó, csak elhagyhassa azt a porfészket.
Ehhez azonban magával az Ördöggel kell megalkudnia. A feladat könnyű és testhezálló. Aztán szép lassan elromlik minden. Larkinnak a benne szunnyadó színészi képességeket kell bevetnie, ha meg akar felelni a feladatnak – mert csak ily módon kerülhet vissza a nagyvárosi rendőrség gyilkossági csoportjába.
Az alku nem játék – az ügy bonyolódik. Egyszerre kell megértenie a melegek, a zenészek és a vakok világát, miközben a nyakára ültetnek egy rendőrnőt, aki minden alkalmat megragad, hogy alaposan kiossza a nagyszájú őrmestert.
Réti László humorral gazdagon átszőtt regénye egy nyomozás néhány őrült napját meséli el, és a végén még a kaliforniai motorosbandák tetoválásainak értelmére is fény derül.
Műfaj: krimi, humoros
Kiadó: 2013 Ulpius
Jó volt ez a rész is, de a Kaméleon azért jobban tetszett. Nagyon örültem, hogy hamar sikerült megszereznem és nagy lelkesedéssel vágtam bele. Nem nagyon szoktam hangosan röhögni egy könyvön, de most sikerült elképeszteni a környezetem, még felolvasást is tartottam nekik. Fergeteges poénok jellemzik a könyvet, egy igazi bunkó főszereplő (olvasni imádok ilyenekről, csak a való életben ne kerüljön a közelembe) és egy jópofa Polip nevű mellékszereplő mellett, sajnos a krimi szál számomra nem volt annyira erős. Ezért az egy csillag levonás. Kutatok még további Réti könyvekért és most sajnálom igazán, hogy bezárt az Ulpius.
Értékelésem: 10/8
Könnyed, igazi szórakozást nyújtó könyv.
Tammara Webber: A sorok között
A sorok között sorozat első része.
Reid Alexander hozzászokott, hogy megkapja, amit akar – most pedig épp legújabb szereplőtársát, Emma Pierce-et akarja. Az egész világ fölsorakozik, hogy szépen a kezére játsszon ebben, amíg a külső forgatási helyszínen a fiú két váratlan akadállyal nem kerül szembe: egy ádáz volt barátnővel meg egy szintén Emma kegyeire pályázó vetélytárssal.
Emma Pierce csak most tette meg a nagy lépést, szakított a reklámokkal és televíziós filmekkel, amelyek éveken át foglalkoztatták. Az igazi mozifilmben – a szuperdögös Reid Alexander mellett – kapott főszerep valóra vált álommal ér föl. Emma azonban titkos vágyat rejteget a szívében:
egyszerűen normális lány szeretne lenni.
Műfaj: ifjúsági/new adult romantikus
Kiadó: 2014 Könyvmolyképző
Fura, mert egy csomó tinikönyvet olvastam, aminek a molyon a tetszési százaléka 85-90 felett volt, én meg utáltam. És akkor itt van ez a könyvecske a szerény 76 %-kal és ezt meg, ha nem is imádtam, de rendkívül jól szórakoztam rajta.
Nehéz róla úgy írni, hogy ne legyen spoiler, de megpróbálom.
Végig lekötött és valósággal drukkoltam, hogy az írónő ne csessze el, és ne az arra érdemtelen sráccal hozza össze Emmát. Nem mintha bármelyik is egyszerű eset lenne.
Szerettem a karaktereket, még Reid-et is, hisz ne felejtsük el csak 18 éves! Gazdag, menő srác, pokoli családdal naná, hogy röptében még a legyet is… Baj csak akkor van ha szerelmes lesz, egy ilyen srác ne legyen az, mert csak csalódást okoz (magának is).
Graham édes, igazi jó fiú. Rettegtem, hogy az írónő elszúrja a karakterét. Megpróbálta…
A legnagyobb bajom a történettel, hogy túl nagy időt foglal át, és emiatt néha csak meg vannak említve a dolgok, olyan érzésem volt, mintha egy kivonatot olvastam volna.
A vége úgy jó ahogy van, nálam nem szorul folytatásra. De a kíváncsiságom persze erősebb és tervben van a 2. rész.
Értékelésem: 10/8
Nem kell tőle sokat várni, csak szórakozni rajta/vele. Próbáld ki, hátha neked is bejön.
A hónap könyve:
Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki – miután egy motorbalesetben teljesen lebénult – depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait…
Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások – mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes…
Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?
Műfaj: romantikus-drámai
Kiadó: 2012 Cartaphilus
Egyszer már belekezdtem, de nem jutottam tovább a prológusnál, az ugyanis olyan rettenetes stílusban van megírva, hogy akkor úgy gondoltam én ezt inkább kihagyom. Amúgy is tudatosan kerülöm a betegségekről, halálról írt könyveket, különösen ha az, „optimista amerikai szemlélettel” van megírva. Mivel Jojo Moyestől még semmit nem olvastam és egyébként is azt gondoltam, hogy amerikai és férfi, így elkönyveltem, hogy ez nem kell nekem még a nagyon jó moly-os értékelések miatt sem.
Aztán láttam a könyvből készül film trailer-t, és annak hatására mégis elővettem. Amikor túljutottam a tényleg rettenetes prológuson (szerencsére csak pár oldal), megdöbbenve tapasztaltam, hogy milyen jó és mennyire más történet vár rám, mint azt feltételeztem, ráadásul igazán olvasmányos stílusban.
Louisa nagyon hasonlít rám, így aztán teljes mértékben át tudtam érezni a gondolatait, cselekedeteit, ugyanakkor Will-t is 100 %-ban megértem. Én nem vártam happy endet, dühös lettem volna ha úgy van vége.
Ez a könyv nem Will-ről szólt, hanem Lou az igazi főszereplője, az ő felnőtté válása a történet lényege.
Imádtam, hogy nem szokványos szerelmi sztori, hogy nem lengi körül a hollywoodi cukormáz. Sőt. Annyira hétköznapi, hogy akár itt is játszódhatna a szomszédunkban.
Azért a tanulság mégis keserű egy kicsit, hisz Lou talán megvalósítja álmait és önállósítja magát, de bizony pénz nélkül semmire sem menne.
Az utolsó ötven oldal előtt abbahagytam az olvasást és eltettem másnapra, és ez így volt jó, mert különben még most is zokognék, így nem volt annyira intenzív hatása rám és megúsztam egy kis könnyezéssel.
Értékelésem: 10/10
Gyönyörű történet és még van idő elolvasni a film előtt.
